A tolmácsolás, mint szakma

A tolmácsolás az egyik legösszetettebb és legkifinomultabb szakma, amely a nyelv és a kommunikáció terén létezik. Az írott fordítástól eltérően, ahol az információ átadására egyik nyelvről a másikra bőven van idő, az anyag a végső elkészülés előtt akár többször is módosítható, a tolmácsnak élőben, azonnal kell reagálnia, és mindezt pontosan, félreérthetetlenül és gyakran igen nagy nyomás alatt. A következő pontokban megmutatjuk, hogy milyen készségek szükségesek:
– figyelem és multitasking
A tolmácsnak egyszerre kell hallgatnia, értelmeznie és átadnia az információt, ami kiváló koncentrációs képességet igényel.
– stressztűrés
Sok esetben a tolmács élénk, gyorsan változó vagy érzelmileg megterhelő környezetben dolgozik, például politikai tárgyalásokon vagy bírósági meghallgatásokon.
– kiváló memória
A tolmácsnak rövid időn belül képesnek kell lennie nagy mennyiségű információt tárolni és lefordítani.

Külön érdemes kitérni az anyanyelvi tudás jelentőségére

Az anyanyelvi tudás nem csupán a nyelvi struktúrák és szókincs ismeretét jelenti. A kulturális háttér, a társadalmi normák, szólások és kifejezések mélyebb értelmezése is ide tartozik. A tolmácsnak gyakran azon túl, hogy pontosan tolmácsolja a szavakat, a kultúrák közötti „hídként”” is kell működnie, megteremtve a valódi értelmezés és megértés lehetőségét a felek között.

Mire figyeljünk oda, ha tolmácsolási feladatra keresünk irodát?

Szakosodás – Sok tolmács specializálódik bizonyos területekre, mint például orvosi, jogi vagy technikai tolmácsolás. Az adott terület szakértőjét felkeresve biztosíthatjuk a legmagasabb színvonalat.
Tapasztalat és referenciák – A korábbi munkák és a megbízói visszajelzések gyakran jó iránymutatók a tolmács képességeivel és hozzáállásával kapcsolatban.
Technikai felszereltség – A szinkrontolmácsolás esetén speciális eszközökre is szükség van, mint például tolmácsfülkére, fejhallgatókra és mikrofonokra. Fontos, hogy az iroda képes legyen ezeket a technikai eszközöket biztosítani.
Összefoglalva tehát, egy megfelelő készségekkel és tudással rendelkező tolmács biztosíthatja a sikeres és hatékony kommunikációt különböző nyelveken és kultúrákon keresztül. Amikor irodát választunk egy tolmácsolási feladatra, ügyeljünk a kompetenciák, a szakosodás és a technikai képességek kombinációjára. Irodánk valamennyi tolmácsolással foglalkozó munkatársa rendelkezik az előzőekben említett valamennyi kompetenciával. Keressenek bennünket bizalommal!

Tolmácsolás olasz üzleti partnerrel

A globális piacon való részvétel számos kihívással járhat egy vállalat számára, különösen akkor, ha nemzetközi partnerekkel dolgozik együtt. A tolmácsolás az egyik ilyen kritikus tényező, amelynek szerepét gyakran alábecsülik, de a sikeres üzleti megbeszélések alapját képezheti.
Nemrégiben például egy nagy magyar cég olasz partnerekkel készült szerződést kötni. Az elnökségi csapat kiváló szakemberekkel rendelkezett, és az üzleti világban megszerezte az elismerést. Azonban az olasz nyelv ismerete nélkülözhetetlen volt a tárgyalások során, és a cégvezetés hamarosan rájött, hogy sürgősen szükségük van egy tolmácsra.
A tolmácsolás hihetetlenül fontos a nemzetközi üzleti megbeszélések során, mivel a tolmács nemcsak a nyelvet, hanem a kultúrát és a helyi üzleti etikettet is ismeri. A rossz tolmácsolás pedig nemcsak a kommunikációt, de a vállalatok közötti kapcsolatot is veszélyeztetheti.

Jó, de hogyan válasszuk ki a megfelelőt? Vannak standard kritériumok?

Igen, vannak. Az említett cég vezetősége a tolmács kiválasztása során számos tényezőt vett figyelembe. Elsősorban a tolmácsolás területén szerzett tapasztalatot keresték, a megbeszélés során felmerülő technikai és üzleti kifejezések ismeretével. Emellett a tolmácsnak kiváló kommunikációs képességekkel kellett rendelkeznie, és képesnek kellett lennie arra, hogy a tárgyaláson szinkronban maradjon a beszélőkkel.
Bár sokat gondolkodtak, hogy hogyan válasszák ki a megfelelő tolmácsot a piaci szereplők sokasága közül, a válasz meglepően egyszerű volt a cég számára. A Promaxx Fordítóirodára esett a választás. Ennek az irodának az ajánlását a cégvezető üzleti partnerei tették, akik már korábban igénybe vették a Promaxx szolgáltatásait.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy a tolmácsolás sikere nem csak a nyelvi készségeken alapul. A Promaxx Fordítóiroda tolmácsai a szükséges technikai és üzleti ismeretekkel rendelkeznek, hogy minden megbeszélést simán és hatékonyan vezessenek le. A cég vezetősége hamar megtapasztalta, hogy a Promaxx által nyújtott szolgáltatás nemcsak hatékony, de kiváló minőségű is, és képes volt megalapozni az olasz partnerekkel való sikeres együttműködés alapjait.
Tanulság? A tolmácsolás kritikus szerepet játszik a nemzetközi üzleti kapcsolatok kialakításában. A megfelelő tolmács kiválasztása a sikeres üzleti megbeszélések alapja lehet, és a Promaxx Fordítóiroda már sokszor bizonyította, hogy képes a legmagasabb szintű tolmácsolást nyújtani.

A tolmácsolás egy szakterület

Bizony, és nem is akármilyen. A tolmácsolásról elmondhatjuk, hogy egy teljesen speciális tudást, képességet igénylő szakterülete a fordításnak. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ha tolmácsolással bízunk meg valakit üzleti területen, akkor bizony a tárgyalás alkalmával a birtokába kerülhet sok olyan információnak, ami egyébként az üzleti titok kategóriájába tartozik.
Mindezek figyelembe vételével érdemes alaposan körbenézni a piacon, hogy kire is bízzuk a tolmácsolást.
Ez volt az az ok, ami miatt megkerestem az előző cikkben említett barátomat, hogy segítséget kérjek tőle. Neki megvolt a megfelelő tapasztalata, hiszen amint említettem rendszeresen igénybe veszi ezt a szolgáltatást.

Ha tolmácsolás, akkor jól gondoljuk meg, és kérjünk referenciát!

Nem mindenki van abban a helyzetben, hogy közvetlen referenciát tud kapni a tolmácsolással kapcsolatban, de nekem ott van a barátom, Csilla. Hívjuk hát fel!

• Szia Csilla! Nem zavarok? Van rám néhány perced?
• Szia Péter! Persze! Rád, mindig! Miben segíthetek?
• Hezitálok, dilemmám van!
• Az orvos mit mondott? Gyógyítható? – vágott közbe az ő sajátos stílusában
• Jaj, te kis humorlufi! Látom, van, ami soha nem változik.
• Jól van na! Évtizedek óta ismersz, én már nem változom. De komolyan min hezitálsz?
• A tolmácsolással kapcsolatban vannak dilemmáim. Szeretnék tanácsot, vagy inkább ajánlást kérni tőled, miután tudom, hogy te rendszeresen igénybe veszed ezt a szolgáltatást.
• Húha! Idáig jutottunk? Első Nagy Péter nem tárgyal tolmács nélkül? – nevetett Csilla – De persze! Segítek. De mit szeretnél?
• Figyelj! Bent vagy az irodában? Beugranék és elmondanám egy kávé mellett.
• Aha, bent vagyok estig biztos. Ugorj be!
  És megtaláltam a megoldást! Hurrá!
• Na, mesélj!
• Beleszaladtam egy megbeszélésen egy félreértésbe, de hála az égnek nem lett belőle gond, viszont engem elgondolkodtatott az eset. Azért is fordultam hozzád. A dilemmám pedig inkább a bizalmi kérdéskörbe tartozik, mint a nyelvi tudásba.
• Megértelek. Figyelj! Nekem évek óta a Promaxx Iroda végzi a tolmácslással járó feladatokat. Soha semmi gond nem volt, elképesztően jók, profi csapat, és megbízhatóak. Soha nem fog semmi kiszivárogni a beszélgetéseitekből. Vakon bízom bennük. Itt van a cégvezető névjegye, hívd fel és beszéljetek!
• Örök hálám! A kévét meg köszi!
• Ne viccelj! Legközelebb nálad iszunk!

A tolmácsolás eddig fel sem merült

Valóban azt gondoltam, hogy nekem ezt a szolgáltatást, mármint a tolmácsolást soha nem kell igénybe vennem. És az is igaz, hogy a tolmácsolással kapcsolatban más tévképzetem is volt.
Nagyon sokáig azt gondoltam, hogy egyrészt nekem nem soha nem lesz szükségem tolmácsolásra, hiszen angol egyetemen végeztem, tehát az angol egész jól megy. A német nyelvet nagyrészt Németországban tanultam, tehát a biztos német nyelvtudásom is megvan. Oroszul tanultam az iskolában, majd orosz szakra jártam a főiskolára, így azzal sem volt gond. (Az első diploma még az angol előtt.) Igaz, ezt már vagy harminc éve nem beszéltem, de nem is volt rá szükségem. Így aztán kellő magabiztossággal éreztem úgy, hogy a tolmácsolást fogom legutolsó szolgáltatásként keresni, és valóban úgy gondoltam, hogy erre nekem nincs szükségem.

Tolmácsolás nélkül adódhatnak gondok

Valóban. Az említett magabiztosságom egészen addig tartott, amíg egy alkalommal olyan üzleti megbeszélésen ültem, ahol több országból, több anyanyelvi üzleti partner vett részt a megbeszélésen. Nos, aki már volt ilyen helyzetben, az tudja, hogy sem az angolt, sem a németet nem beszéli minden külföldi egyformán. Részben az akcentus miatt, részben pedig az eltérő nyelvi felkészülés miatt. Ez az esemény döbbentett rá először a tolmács szükségére. Történt ugyanis, hogy a megbeszélésen elhangzottak némi félreértéshez vezettek. A partnerek egy része nem igazán azt mondta, amit gondolt a saját nyelvén. Szerencsére ebből az esetből nem lett senkinek hátránya, mert időben kiderült a félreértés, csak engem elgondolkodtatott. Elkezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy utánanézek a tolmácsolással kapcsolatos lehetőségeknek.
Rádöbbentett ez a helyzet, hogy ebből a félreértésből komoly anyagi kár is származhatott volna. Tulajdonképpen végiggondolva a történteket, arra jutottam, hogy ez nem is olyan meglepő. Sok esetben előfordul még az emberek saját anyanyelvén is, hogy félreértik egymást, mert nem fogalmaznak világosan.

Akkor most hogyan tovább?

Ha már ez így végigfutott az agyamon, úgy döntöttem, hogy segítséget kérek egy barátomtól, aki rendszeresen alkalmaz tolmácsot. Eddig azért nem volt ez köztünk kérdés, mert tudom, hogy az ő nyelvi ismeretei nem túl jók, tehát természetesnek vettem, hogy ő így tárgyal.

Folytatjuk…

Életem első tolmácsolása

Na jó, a családi nyaralásokat leszámítva, amiről az előző cikkemben írtam. Eljött életem első „hivatalos” tolmácsolása, amibe vakon szaladtam bele.
Említettem, hogy németül is egészen jól beszélek. Adódott egy helyzet, amit meg kellett oldani. Egy barátommal közösen vittünk egy üzletet, most erre nem kívánok külön kitérni. Legyen az elég, hogy a gyártó német volt, ahonnan a termékeket berendeltük. Úgy hozta az élet, hogy bejelentkeztek szeretnének Magyarországra jönni. Egyrészt velünk szeretnének találkozni, másrészt van egy partner, akivel szeretnének tárgyalni a terjeszkedésről. Kérték, hogy a tolmácsolást oldjuk meg, bár nem lehet gond, hiszen velem rendszeresen beszélnek telefonon, így szerintük a tolmácsolással sem lesz gond.
Én is így gondoltam, bár a nyaralás emlékei azért a felszínre hoztak némi frusztrációt, de elhessegettem magamtól ezeket a negatív gondolatokat. Ugyan már! Megoldom a tolmácsolást, nem lehet az akkora feladat.
Így is történt, német partnereinket fogadtuk a repülőtéren, majd először leültünk mi beszélgetni, és csak utána mentünk a következő tárgyalásra.

Nagyon kellemetlenül éreztem magam

Nos, amíg csak mi négyen beszélgettünk, nem volt probléma a tolmácsolással, hiszen követtem a jó bevált családi nyaraláson bevált módszert. Ez abból állt, hogy időnként összefoglaltam a társamnak, hogy eddig miről volt szó. Ami viszont a következő, már hivatalos tárgyaláson történt, az már igen kényelmetlen volt.
A magyar fél természetesen egy árva szót sem beszélt németül, de angolul sem, úgyhogy én voltam az egyetlen, aki fordított.
Ekkor szembesültem azzal, hogy ezzel a tolmácsolással bizony nagy bajban vagyok. Elvárás lett volna ugyanis, hogy szinkronban fordítsak. Vagyis úgy, hogy amint a németek mondtak valamit, azt menet közben azonnal át kellett volna raknom magyarra, és fordítva. Na, itt megállt a tudomány. Ez, amit az igazi tolmácsolás során csinálnak azok, akik ehhez értenek, akiknek ez a szakmájuk.
Az egyetlen szerencsém az volt, hogy mindenki toleráns volt, tudták, hogy én nem vagyok igazi tolmács, úgyhogy nem lett baj a dologból, de én nagyon kellemetlenül éreztem magam.
Ez volt az a tárgyalás, ami után megfogadtam, soha az életben nem vállalok ilyet. Erre vannak a jól képzett munkatársakkal rendelkező fordítóirodák. És mindenkinek azt tanácsolom, hogy forduljanak hozzájuk. Nekik ez a szakmájuk!

Miért nem lesz az én szakmám a tolmácsolás?

Mert az én agyam másképp működik. Ez a rövid válasz. Van persze ennél hosszabb is, erről szeretnék most írni.
Az van, hogy soha életemben nem foglalkoztam tolmácsolással. Nem is terveztem, és a kalandjaim után nem is tervezem. Nagyon rosszul éreztem magam, de igazából rájöttem, hogy a tolmácsolással kapcsolatban nem kell szégyenkeznem. De mi is történt, hogy ezeket a sorokat írom?
Kezdve az elején, elég jól beszélek németül, oroszul és angolul. Tényleg jól! Az oroszt és a németet tanítottam is. De a tolmácsoláshoz ez kevésnek bizonyult. Miért? Mert ahhoz tényleg nem elég egy nyelvet ismerni. Legalábbis nekem ez volt a konklúzió. Pedig tényleg mindent megtettem, hogy sikerüljön!
Mi is történt valójában?

Életemben nem fordítottam élőben senkinek

Először, amikor a tolmácsolás felmerült, mint feladat, eszembe nem jutott, hogy én arra alkalmatlan vagyok, bármennyire is magabiztosnak hittem a nyelvtudásomat.
Olyat már csináltam, hogy egy külföldön töltött nyaralás alatt a családom nyelveket nem beszélő tagjainak elmondtam, hogy mit mondott az idegennyelvű idegenvezető. Biz ‘Isten azt hittem, hogy én tolmácsolok. Bár tolmácsoltam is, hiszen lefordítottam a mondandót. A családom is azt hitte, hogy én most tökéletes vagyok, hiszen olyan szépen elmondtam a hallottakat. Persze, hogy én is el voltam telve magamtól! De jó, hogy így beszélek angolul! Érdemes volt angol egyetemre járni. Ott aztán jól megtanultam a nyelvet!
Na de ez így, ebben a formában azért kissé sántít. Én csak azt „hittem”, hogy amit én csinálok, azt tolmácsolásnak hívják! Tévedni emberi dolog. Persze feltűnhetett volna már közben is, amikor a nejem megjegyezte, hogy úgy látszik, mi magyarok sokkal rövidebben fogalmazunk, mint az angolok. Meg is kérdeztem, hogy miért gondolja ezt? Erre az volt a válasza, hogy ahhoz képest, hogy az idegenvezető milyen hosszan beszélt, én néhány mondatban el tudtam mondani ugyanazt.
Őszintén szólva azért itt már nekem is elkezdett valami motoszkálni az agyamban. Lehet, hogy velem van a baj? Mégsem tudom egy az egyben visszaadni a hallottakat? Ez a sejtésem, aztán később beigazolódott.

Folytatjuk….

Egy nehéz szakma

A tolmács mestersége gyönyörű, ám ugyanakkor nagyon nehéz is. A tolmácsolással mérföldekkel hozhatjuk közelebb egymáshoz az egymás anyanyelvét nem értő embereket. Története szinte egyenlő a beszéd kialakulásával. Már időszámításunk előtt négyezer évvel ezelőtti időkből is maradtak fenn tudósítások erről a szakmáról. Már a sumérok, majd az egyiptomiak is alkalmaztak tolmácsokat, hogy kommunikáljanak az idegen származású foglyaikkal, hűbéreseikkel, ahogy az ókori Keleten is fontos szerepük volt. Többnyelvű tisztviselők nélkül aligha lehetett volna fenntartani az akkori óriás birodalmakat. Az egyiptomi birodalomban már fordító-tolmács iskolák működtek. A tolmácsolás és fordítás megbecsült foglalkozássá vált, akik a kereskedők és a tengerészek kasztja között helyezkedtek el akkoriban.
Az időszámításunk előtti Karthágóban, ahol sokféle nyelvet beszélő nemzetiségek éltek együtt, ugyanúgy nagy szükség volt a tolmácsolásra. A tolmácsok kasztja zárt csoportot alkotott, akiket a külsejükkel is megkülönböztettek: fejüket borotválták, testükre pedig papagájt tetováltattak. Attól függően, hogy egy vagy több nyelvet ismertek, kiterjesztett vagy behúzott szárnyű papagáj került rájuk.
Az ókori görög és római birodalmakban is fontos szerepe volt a tolmácsolásnak. A görög és a későbbi római polgárok számára is rangon alulinak számított, hogy megtanulják egy meghódított terület nyelvét, ezért ebben az időben a tolmácsolási feladatok a szolgákra, nem egyszer a rabokra hárultak.

Az utóbbi kétezer évünk és a tolmácsolás

A XVII. századig Európában k a latin volt a lingua franca, azaz a közös közvetítő nyelv, ezért minden nemzetnek szükségszerűen voltak latinul beszélő polgárai, akik biztosították az országok közötti kapcsolatot.
A VII.-VIII. századtól a tolmácsolással a vallások terjeszkedése miatt is egyre többen kezdtek el foglalkozni. Az arab vallások képviselői főleg Afrika felé, a keresztény vallások a több irányba is próbálták terjeszteni az igét. A vallás mellett a felfedezők is sűrűn használtak nyelvi közvetítőket. De a szakma akkori képviselői se voltak könnyű helyzetben. Legtöbbször a meghódított nép szülötteit „kérték fel” erre a feladatra. Ám őket saját népük ilyenkor árulóként tartotta számon, pedig sok esetben ilyenkor szó sem volt önkéntességről. A modern kor szinkrontolmácsai a XX. század elején jelentek meg. 1927-ben Genfben alkalmaztak először szinkrontolmácsokat egy nemzetközi pénzügyi és gazdasági konferencián, de ez már egy másik történet.